Az adatvédelem az egyének vagy szervezetek által kezelt adatok védelmének gyakorlata. Célja az érzékeny információk biztonságának és magánéleti jogok tiszteletben tartásának biztosítása. Az adatvédelem különböző intézkedéseket foglal magában, mint például az adatok titkosítása, hozzáférési ellenőrzések, és az adatok gyűjtésének és kezelésének szigorú szabályozása. A jogszabályok és szabályozások, például az adatvédelmi törvények, segítenek irányítani és védeni az adatokat az illetéktelen hozzáféréstől és visszaélésektől.

Az adatbiztonság az adatok védelmére irányuló gyakorlat, amely a kártékony hozzáférés, az illetéktelen változtatás és az adatvesztés elleni intézkedéseket foglalja magában. Célja az adatok bizalmas, sértetlen és rendelkezésre álló állapotban tartása. Az adatbiztonság részét képezi az adatok titkosítása, hálózati biztonsági intézkedések, frissítések, vészhelyzeti tervek és felhasználói oktatás.

A kibertámadás olyan tevékenység, amikor egy személy vagy csoport kártékony szándékkal próbál illegálisan behatolni vagy kárt okozni egy számítógépes rendszerben, hálózatban vagy az interneten. A kibertámadások sokféle formában megjelenhetnek, és különböző célokat szolgálhatnak, például adatszerzés, pénzszerzés, hálózati zavar, hírnévrombolás vagy akár politikai célok elérése érdekében.

A kibertámadások folyamatosan változnak és fejlődnek, és a kiberbiztonsági szakembereknek is folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új fenyegetésekhez. A kiberbiztonsági intézkedések és megelőző intézkedések, mint például a tűzfalak, antivirus szoftverek, titkosítás és tudatos felhasználói oktatás, fontosak a kibertámadások elleni védekezésben.

A SPAM olyan elektronikusan, email en terjedő kéretlen levél, amit a munkavállaló postafiókjába érkezik be a csalótól. Ez általában egy olyan levél, ami tömegével küldött hirdetés, vagy felhívás, ami akár lánclevélként más postafiókokba is elküldésre kerülhet. A SPAM-ek, tudatosan megtévesztő levelek, teljesen a munkavállaló jóhiszeműségét kihasználva jut bizalmas információkhoz a támadó.  Ez lehet személyes adat vagy banki információ, jelszó stb. stb.

A SPAM azaz kéretlen levelek között lehet akár kártevő is, (vírus, féreg, trójai) ami további aggasztó problémákat okoz informatikai rendszereink működésében.

Az adathalászat egy egyfajta (social engineering) azaz egy megtévesztő manipuláción alapuló támadás, ami szintén az elektronikus postafiókba landol. A célja szintén az, hogy belső, érzékeny információkat adjon ki a munkavállaló, vagy rosszabb esetben zsaroló vírust telepítsen a számítógépre, ami megfertőzi és megbénítja az egész informatikai hálózatot akár hetekre. Sajnos az adathalász programok már a weboldalakat is támadják egyre kifinomultabb kódokkal. Célja, hogy mindent megfigyeljen miközben internetezünk, weboldalakat látogatunk, és úgy jegyezze meg személyes adatainkat, bankszámláinkat, hogy mi erről semmit sem tudunk.   

A „randsomware” alatt olyan kártékony szoftvereket értünk aminek az a célja, hogy az informatikai rendszerünket teljes egészében olyan titkosított kóddal lássa el ami megbénítja hetekre a mindennapi munkát. Megfertőzi a tárolt adatoktól kezdve akár az adatmentéseket is, nem kis váltságdíjat követelve. A zsaroló vírus jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt, ami sajnos az elmúlt években állandóvá vált. A zsarolónak új filozófiája van, miszerint már a támadás előtt megszerzi adatainkat, és azt nyilvánosságra is hozza ha kell, vagy akár a konkurenciánknak áruba bocsátja. Gondoljunk csak az ipari kémkedésre, ma már nincsenek „ügynökök”, elég csak egy kódot kiküldeni a céghez és kész a katasztrófa.